Andrásfalva az 1548-as adóösszeírásokban Lotho János birtokaként szerepelt, míg Pálfalva, amely Alsó- és Felső-Pálfalva egyesüléséből keletkezett, már a középkor óta lakott terület volt. A települések fejlődése során számos nemesi család birtokában álltak, mint például a Thoroczkay, Gyürky vagy Komjáthy családok. A 19. század végére a terület gazdasági jelentőségét a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat kőszénbányája és Pock Jenő táblaüveggyára emelte kiemelkedő szintre. Zagyvapálfalva festői környezetben, kisebb-nagyobb patakok találkozásánál, a Tarján-patak mentén fekszik. A 21-es főút és a Hatvan–Somoskőújfalu vasútvonal révén kiváló közlekedési kapcsolatokat biztosít, így könnyen elérhető Salgótarjánból, Hatvanból és Balassagyarmatról is. Látnivalók A település egyik legmeghatározóbb épülete a Jézus Szíve főplébánia-templom, amely 1933-ban községi összefogással épült. Ókeresztény bazilika stílusa és különleges üvegablakai Majoros Károly munkáját dicsérik. A templom bányászoknak szentelt örökmécsese és Szent Borbála képe a helyi bányászati múlt előtt tiszteleg. Kulturális örökség Zagyvapálfalva büszke híres szülötteire, akik nevükkel és munkásságukkal öregbítették a település hírnevét: Kiss Géza – úszó, sportvezető, újságíró, szakíró Honffy József – színész Molnár Tibor – színész Bódy József – operaénekes Érték és közösség Zagyvapálfalva nemcsak múltjával, hanem jelenével is különleges. A településrész gazdag történelmi, gazdasági és kulturális öröksége olyan közösségi alapot biztosít, amely méltán teszi vonzóvá az itt élők és az idelátogatók számára egyaránt. Fedezze fel Zagyvapálfalva szépségeit és értékeit!